Sophie
„Ha szerelmes vagy, nem mindig használod a fejed.”
A semmi közepén című filmből
A feleség családja az 1700-as évek elején vándorolt Frankföldről a Habsburg Birodalomba, konkrétan Morvaországba, amely akkor Habsburg örökös tartomány volt. A német bevándorló család kapott letelepedési engedélyt, birtokuk Wsetin (ma Vsetín, Morvaország) területén volt. Magyar nemesítésük nem történt meg. Magukról azt kommunikálták, hogy a francia Valois ház egy nem legális ágától származnak. A Vetter szó egyébként unokatestvért jelent. Fel is vették a „von der Lilie”, azaz a liliomos (Valois címer) házból való nevet a meglévő Vetter mellé, hogy mindenkinek világos legyen, a liliomos királyi ház unokatestvérével áll szemben. A Vetter család a Monarchia későbbi időszakában osztrák grófi címet kapott, és a „királyi vér” is kelendő volt, házasodásaik révén rokonságba kerültek az európai uralkodóházakkal. Otthon németül beszéltek. Mivel nemesi címet a Habsburg háztól kaptak, hozzájuk voltak lojálisak. A szláv nyelvi környezetből lassan áttelepültek Graz környékére. Néhány kutatótárs nekem szegezte az etnikai kérdést, milyen nemzetiségű embernek tekintendő Tivadar felesége. A feudalizmusban nem létezett ilyen kérdés, én sem látom értelmét, így nehéz is rá válaszolni. Azért tekintsük át a problémát, mert akkor mindenki láthatja a tényeket.
A férfiágon öröklődő nevek erre nem adnak iránymutatást, nézzük az anyai ágat.
Sophie anyai felmenői
• Ükmama: Maria Ludowika Orlick von Laziska (1722-1801.) – ez a hölgy lengyel származású.
• Dédmama: Maria Anna Serényi de Kisserény (1762-) – ez a hölgy magyar.
• Nagymama: Sophia von Dernath de Zichy (1793.12.28. – 1871.02.21.) – a felmenője honosítva lett, Van Dernath Gotthárd gróf; Mária Terézia magyar királynőtől magyar indigenátust nyert 1741. május 29-én. Eredetileg hollandok lehettek a nevük alapján. A Zichy családdal házasodtak. Szerintem magyar, de nem vitatható a korábbi holland felmenő sem.
• Anya: Josepha Therezia von Wachtler (1827.10.13. – 1902.05.16.) – Ő egy (talán szudéta-) német nemzetiségű hölgy.
Ezek alapján Tivadar feleségét, Sophiet nehéz etnikailag bárhová sorolni. A Graz környékére húzódás miatt léteznek olyan osztrák nézetek, hogy a család osztrák etnikumú volt. Az osztrák etnikum valami olyasmi lehet, mint az osztrák nyelv.
Tehát Tivadar felesége, Sophie egy európai főnemesi családba született. Három húga és egy öccse volt. Josepha húga Tabódi Sándor felesége. A másik húga a híres vadásznő, Ferdinanda, első férje Eduard Freiherr Erstenberg zum Freyenthurm (1843-1904.), második férje Friederici Rudolf. A legkisebb leány Gisela pedig Arthur Wilhelm Hammer-Purgstahl felesége. Az öcsi, Ferdinand, felesége Katinka Petrasevich (Horváth Inczédi), a későbbi VI. György angol király harmadfokú unokatestvére. Leszármazottjukkal, Maria Pranckh bárónővel Erzsébet, angol királynő élete végéig tartotta a kapcsolatot.
Érdekességképpen, Katinka Petrasevich és VI. György ereiben az egyik székely primor család, a Rhédeyek vére folyik. Ez a rokonságuk alapja.
Tivadar feleségének teljes leánykori neve: Sophie Josefa Stefana Maria Vetter von der Lilie grófnő.
A főnemesi nők keresztneveinél álljunk meg egy szóra. Az első a használatos, a többi a felmenők, keresztmamák nevei. A Sophie magyarul Zsófia.
Született: Wsetin (ma Vsetín, Morvaország) 1851.11.27.
Apa: gróf Ferdinand Vetter von der Lilie (Neuhübl, ma Nova Horka, 1812.07.08. – New York 1882.09.16), anya: Josepha Theresia von Wachtler (Pozsony 1827.10.13. – Belac 1902.05.16.), házasságuk Wsetin, 1851.01.27.
Sophie családi háttere
Sophie apja, Ferdinánd, osztrák katonatiszt, az édesapját követve belépett az osztrák hadseregbe.
1843-ban ő lett az első lovassági parancsnok az 5.sz Liechtenstein-Chevauxlegers egységnél. 1852-ben ezredes és a 3. ulánus ezred (lengyel könnyűlovasság) parancsnoka.
1860.09.13. Pesti Napló. – Vetteréknél árvereznek. Sophie (9 éves) is érintett, az ő örökségéből is visznek.
1864.11.10. – Vetter tábornokot a családja keresi, hirdetés a Times-ban. Három hónapja nem tudnak róla semmit. (Fővárosi Lapok).
1866.09.15. – Nyugalmaztatnak[78]. gr Vetter von der Lilie Ferdinánd (Sürgöny).
1873.12.25. – gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd, alkalmazás nélküli vezérőrnagynak, a honvéd-dandárnoki működéstől való általa kért s legfelsőbbleg helybenhagyott felmentetése alkalmával, az altábornagyi rangot ad honores adományozzák az 1873. évi december 15-ről kelt legf. elhat. (legfelsőbb elhatározás) szerint (Budapesti Közlöny).
(A régies nyelvezet fordítása: A nyugalmazott vezérőrnagynak tiszteletbeli altábornagy rangot adományoz a legfelsőbb hadúr, azaz a császár.)
1874.12.05. Idézés. – Az ismeretlen helyen tartózkodó Ferdinánd pénztartozásának rendezését célzó perben keresik. (Budapesti Közlöny).
1882.09.16. – Sophie apja, Ferdinánd meghalt New Yorkban (Mount Vernon) majd 1883.04.06-án elindították a holttestet Hamburgon át Bécsbe. Temetés 1883.04.30-án Döblingben (Bécs XIX kerület).
1883.09.04. – Árverés. Homonnán nemesi birtok, vámház, vásárvámszedési jog, kocsmaépület és regálé jog. Ez Ferdinánd anyai öröksége. (A Budapesti Közlöny Hivatalos értesítője).
1891.03.13. – Árverés. Homonnán néhai gróf Vetter Ferdinánd örökhagyó ingatlanaiból árvereznek. (Budapesti Közlöny).
Lehet, hogy Sophie apja tehetséges katona volt, de a gazdasága romokban. A lányait sem adta férjhez, ahogy azt kellett volna, hanem eltűnt Amerikában a gyerekek édesanyjával együtt. Távozásakor (1864-ben) a legidősebb gyereke, Sophie 13 éves (!) volt. Ferdinánd gyerekeit – a családi emlékezet szerint – nagynénjük, Josefine Vetter grófnő (Franz Vetter von der Lilie és Antonia Braida leánya) nevelte fel a Graz melletti Hochenwang kastélyukban.
Az árverés rémsége és a gyermekeiket elhagyó szülők tette beleégett Sophie lelkébe.
[78] A cikk címe mai magyar nyelven nyugállományba helyezést jelent.
Sophie első házassága és gyermekei
Sophie 18 évesen férjhez ment szendrői Török József grófhoz. A házasság a Steiermark, Mürzthal parókián zajlott, 1870.08.28-án, a legendák szerint a Hochenwang kastélyban volt a lakodalom. A Hochenwang kastély addigra már romos állapotban volt. Lehet, hogy ez csak pontatlan újságírói fogalmazás, és az esküvő a Neuhochenwang kastélyban volt megtartva. Mindkettő Langenwang településen van, csak az új kastély a Mürz folyó másik oldalán épült fel. 1954-ig a Vetter család birtokában volt az új kastély, melyet ma Langenwang kastélynak neveznek.
Török József a kalksburgi jezsuita intézetben nevelkedett, középiskoláit Ungváron, majd Kassán végezte. Ezt követően a 24. vadászzászlóalj önkéntese volt, ahol hadnagyi rangig vitte. Ez egy határvadász zászlóalj volt Ausztriában. József a katonai önkéntessége időszakában házasodott Sophieval.
1871 végén szerelhetett le József, majd hazatért birtokaira, Ungvárra gazdálkodni, és Ung vármegye bizottsági tagja lett, később jegyző. 1872.12.20 a breznói járás szolgabírója.
A fiatal házaspárnak – mármint Sophienak és Józsefnek – először egy kisfia született, Johannes Nepomuk Ferdinand Maria, Weinburgban, 1873.01.12-én. A magyar újságokban ifjabb Török József. Mivel a kisfiú Ausztriában született, úgy tűnik Sophienak nem tetszett Ungvár, vagy a családi légkör. Ami biztos, 1872 nyarán már ismét a családi kastélyban élt.
Sophie első gyermekének, ifjabb Török József (Johannes Nepomuk Ferdinand Maria) grófnak a születési anyakönyvi sora a Weinburgi kastély plébániájáról lentebb látható.
28. kép Ifjabb szendrői Török József gróf születési anyakönyvi sora
A Pap János féle romantikus legendára visszatérve, Tivadar 1871. áprilisáig a Keleti Vasúttal foglalkozott, és csak 1871. októberétől bérelt lakást Kolozsváron. Nem tudom, hol lakott 1872 június végéig, amikor is már kiderült, hogy nem lesz politikus. Sophie 1872 márciusában fiatalasszonyként még a trónörökös projekttel volt elfoglalva. Akár Ungváron, akár otthon, Ausztriában lakott, nem foglalkozott Kolozsvár társadalmi életével, így ez sem támasztja alá a szép romantikus történetet.
Ausztriában vélhetően a rokonság nem fogadta kitörő örömmel Sophie hazatértét, ha egyáltalán elment Ungvárra valaha is, mégiscsak egy, a szülei által elhagyott leány volt. József családja sem örülhetett annak a helyzetnek, hogy a fiatalok szétváltak.
József apja, Napoleon, szabadkőműves, alkímista, a családi kasszát a kutatásaira költötte, meg gondoskodnia kellet a hat gyermekéről. A Török család ezen ága nem állt anyagilag fényesen, és a szabadkőművesség miatt az uralkodói megítélés sem volt előnyükre. Ennek javítását hivatott szolgálni a József által vállalt önkéntes katonaság és a házasság, egy kétségtelenül lojalistának gondolt családból származó hölggyel, továbbá, nem kimondva, a remélt tetemes hozománnyal. József tehát nem szerelemből, hanem számításból nősült. Sophie szüleiről már ejtettünk szót, a lojalitáson már volt folt. Egy ember nem menekül a gyerekei nélkül, hacsak nincs közvetlen életveszélyben, de egyesek még akkor sem. Márpedig Sophie édesapja pontosan ezt tette. Azért ne zárjuk ki, hogy volt a családban olyan, akivel ezt megbeszélte.
Sophie vagyoni helyzetére is vessünk egy pillantást. Egy Puskás Tivadarral közösen lefolytatott későbbi pénzügyi tranzakció dokumentumából[79] láthatóan jelentős vagyon birtokosa volt. A vagyont azonban nem ő kezelte, az családi kezelésben volt. Sophie csak a haszonból részesült, ma úgy mondanánk, életjáradékot kapott. A Józseffel kötött házasság tehát már a vagyoni kérdésnél zátonyra futott. Józsefnek ezek után a saját karrierjével kellett törődni. Meg is tette. A gróf úr nevével tele vannak a korabeli vadászati lapok. Mi ezzel a baj? A gyakorlat. A vadászat utáni – karrier igazító – lakomához és alkohollal doppingolt mulatozáshoz a rendező rendszerint „lányokat” is hozatott. Nem pincérnőnek. Ez volt a korabeli gyakorlat.
Sophie ismét terhes lett, majd megszülte a következő gyermekét. Az 1874-es év első bejegyzésénél találjuk Maria Anna Ferdinanda Stephanie Sofie keresztnevek alatt, született: St. Marien, Mürzthal 1874.01.08-án.
29. kép Szendrői Török Marianna grófnő születési anyakönyvi sora, 1874 évi első sor
A kislányt a magyar újságírás Mariannának nevezi. A gyermekek születési időpontja között négy nap híján egy év van. Az nem valószínű, hogy Sophie a pár hónapos kisfiúval Ungvárig utazzon, vagy hogy otthon hagyja. Tényszerűen nem tudom, hogy ki kezdeményezte a házasság helyreállítását, de a kisfiú mellett Sophie tudomást szerezhetett József vadászbulijairól. Mivel József ezt tovább folytathatta, Sophie szemében hiteltelenné vált. Sophie pontosan azt tette, mit minden nő tesz ilyen esetben. Az újságok arról írnak, hogy Sophie 1873-ban elhagyta a férjét[80]. Ezt nincs okom vitatni.
Sophie válása
Sophie és József szétválása botrányos lehetett, mert az újságok még a nyolc évvel későbbi valóperük idején (1881-ben) is emlékeztek rá.
30. kép Kivágott újságcikk a válóperről
31. kép Egy osztrák újságcikk a válóperről
Hogy a gyerekek hogyan és mikor kerültek el a Sophietól, az édesanyjuktól az apjukhoz, arról sajnos nem sikerült információt szereznem. Sophie lelkében ez is egy életre szóló nyomott hagyott. Ez már a második volt. A további gyermekei létét igyekezett eltitkolni. Amikor rajta múlott, akkor nem volt se anyakönyvezés, se keresztelés, bár Tivadartól Amerikában született, első gyermekénél az amerikai állam nem igazán volt tekintettel Sophie nemesi rangjára és hiányos adatokkal, de készült anyakönyvi kivonat. Otthon csak beceneveket használtak. Ennek körülményeit a későbbiekben részletesebben ismertetem.
Pap János romantikus történetét sokan tovább gondolták. Egy feltaláló biztosan alfahím is. Józsefet és Mariannát Tivadar gyermekének vélelmezték, volt, aki csak nevelt gyermeknek gondolta. Tévedtek. Sophie nem volt házasságtörő. Gróf Török József pedig becsületesen felnevelte a saját gyermekeit. A fiával vadászni járt[81]. Leányát, Mariannát pedig tisztességgel férjhez adta a korabeli helyi újságok szerint[82].
Sophie legközelebb 1876-ban tűnik fel Párizsban, kisérő nélkül.
[81] 1890.11.15 Vadász lap 419.oldal
[82] Beregszász-Kárpáti Lapok 1898 évi összefűzés 143.oldal Esküvő 1898.09.19
32. kép Sophie