Ferenc, a középső fivér

1881.02.10. – Puskás Ferenc benyújtotta a telefonhálózat tervét tegnap a tanácsnak. A hálózat május 1-jén indul, központja a Bálvány és Fürdő utca sarkán lévő Mosonyi ház, végpontjai pedig a Szerb utca, a Vas utca és a Váci boulevard. (A Hon)
1881.02.26. – Puskás Ferenc jelentette a telefonvezeték-építés állapotát a fővárosi középítési bizottságnak, aki előírta, hogy a telefonvezetéket a távíróvezetékkel azonos magasságban kell vinni, és kérni kell a háziúr engedélyét minden egyes ház esetén. (Ellenőr)
1881.05.04. – A telefon és a fővárosi tanács. A főváros tanácsa április 28-án tartott ülésében a következő felhívást intézte a fővárosi háztulajdonosokhoz. „Puskás Ferencz urnak a nagym. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1880. évi 4767. sz. alatt kelt engedélyokmánya által kizárólag szabadalmazott „Budapesti telefonhálózat“ igazgató-tulajdonosának indokolt kérelme folytán a fővárosi tanács teljes készséggel jelenti ki, miszerint a telefonhálózat oly célszerű és gyakorlatilag fontos közlekedési eszköz, mint a posta vagy távírda s oly közhasznú intézmény, melynek minél nagy olymérvű terjedése a főváros egész közönségének érdekében áll, mert nemcsak magán, hanem állami és közgazdasági érdeket is szolgál. A fővárosi tanács gondoskodik arról, hogy a telefonhálózat vezetékei lehetőleg minden köz- és magánérdek megsértése nélkül építtessenek meg s miután a sodronyvezetékek a házak homlokzataira való megerősítése által az épületekre hátrány vagy kár nem áramlik, a fővárosi tanács felhívja a főváros tisztelt háztulajdonosait, miszerint a tartóknak házaikon való megerősítése ellen akadályokat ne gördítsenek, sőt inkább e közérdekű és közhasznú intézmény terjedését támogatni és előmozdítani szíveskedjenek.
Budapest főváros tanácsának 1881. évi április 28-án tartott üléséből. Kammermayer Károly, polgármester.” (Ellenőr)
1881.05.01 – Üzembe lépett az első budapesti telefonközpont, megelőzve Bécset.
1881.06.18 – A Fővárosi középítési bizottság utólagosan jóváhagyta, hogy az Erzsébet téren oszlopot kellett állítani. A telefonvezetékek mennyisége folytán a tetőkön, vagy a földalatti nyomvonalat javasolják, illetve az egyes épületeknél helyi kisközpontot tartanának célszerűnek. (A Hon)
1882.01.24 – Puskás Ferenc az írók és művészek február 4-i farsangi ünnepélyére telefonokat telepít a Vigadóba. (Pesti Napló)
1882.02.06 – Puskás Ferenc engedélyt kért a közlekedési minisztériumtól Szeged város területén üzemelő nyilvános telefonhálózat létesítésére. (Pesti Hírlap)
1882.február – Puskás Ferenc Bukarestben tárgyal a telefon ottani telepítése végett. (Fővárosi Lapok)
1882.február – Puskás Ferenc a szombati farsangi ünnepélyre a harmadik számú étterembe telefonkészülékeket telepít, melyekben bárki, aki hozzájut, hallgathatja az “Ördög Róbert” előadását. (Fővárosi Lapok)
1882. május – Puskás Ferenc a Societé électrique Edison budapesti képviselője villanylámpákat mutatott be a Marshall és fia gépgyárban. A bemutatót Ráth Károly főpolgármester, b(áró). Podmaniczky Frigyes intendáns, Ribáry József miniszteri tanácsos is megtekintette. (Fővárosi Lapok)
1884.03.23 Budapesti Hírlap. Ferenc halálhírét közli, és nekrológban emlékezik meg róla. 36 évet élt.
1884.03.25 – Puskás Ferenc temetése tegnap du. fél ötkor volt. (Fővárosi Lapok) A Vasárnapi Újság szerint a betegsége már a múlt év tavasza óta megbénítá.

Mivel Ferencnek volt műszaki találmánya – 1880.08.12-én beadott 1574-es számú szabadalom, ingó gőzgép (Központi értesítő 1881. oldalszám 69) – úgy vélték hadmérnök volt. Ferenc azonban nem járt a bécsújhelyi Theresianum katonai akadémiára, és nem járt a bécsi Theresianum középiskolába sem. Hadmérnök sem volt.
Ferenc a bátyja üzleti tevékenységéből megismerte az ipari forradalom egyes eredményeit, otthagyta a feudális társadalomban kiharcolt pozícióját és biztos karrierjét. Némi kiképzés után a nagy magyar társadalmi ellenállás, meg az értetlenség ellenére megvalósította az első Magyarországi, konkrétan a budapesti telefonközpontot.
Ezt adta nekünk, ezt adta a hazájának. Párizs, London, Zürich és Berlin után a budapesti lett az ötödik európai telefonközpont. Nem dobogós, de nem is szégyenpad. A műszaki berendezés az elmaradt feudális társadalmat a polgárosodás irányába tolta.
A főhadnagy úr ezzel beírta magát a magyar történelembe.
Ferenc életében nem voltak titkok, ezért legendák se születtek. A telefonközpont helyszínének megválasztása és a munkatársak kiválasztása miatt érte kritika a hálás utókor részéről.
Ezzel kapcsolatban a véleményem az, hogy a Fürdő utca azért volt szimpatikus Ferencnek, mert édesanyjuk Linzben szintén egy Fürdő utcában lakott, amíg édesapjukkal össze nem házasodott. Tehát érzelmi okokból lett a Fürdő utcában központ. De megmagyarázni nem kell, mert a saját pénzét mindenki arra költi, amire akarja.
Petőfi Sándor özvegyének, Szendrey Júliának második házasságából született fiát alkalmazta Ferenc. Üzletileg talán lehetett volna rátermettebb embert találni, mert az üzletben csak az eredmény számít. De politikai aspektusból nézve ez mindenképpen hazafias cselekedet volt. Politikai véleménye pedig bárkinek lehet. De még mindig ott tartunk, hogy nem a kritikusok pénzét költötte Ferenc ifjabb Horvát Árpád bérére.