Zárszó

A kediva történelmi szerepét a modern arab társadalom elismeri, a királynő népszerű Egyiptomban. Beszélte a nyelvüket, lányiskolát alapítottak az anyósával, hittudós volt. Rámutatott arra, hogy a hárem intézménye ellentétes a Korán és Mohamed tanításaival, megöli a szerelmet, és a muszlim férfiak emiatt járnak európai bordélyokba, miközben otthon nem tudnak teljesíteni. Szemben állt a megszálló angolokkal, ami miatt az egyiptomiak szabadsághősüknek tekintik.

Megalapította a helyi Vörös Keresztet – amiből persze később Vörös Félhold lett –, vezetésével az uralkodóval egyik közös palotájukban ellátták a bolgár-török háború sebesültjeit és menekültjeit, s ebben királynőként személyesen is részt vett: a nőket ki kellett képezni az elsősegély ellátására. De tudunk a magyar kapcsolatokat támogató tevékenységéről is: a mai napig futnak Egyiptomban az akkor leszállított magyar vasúti kocsik!

Kisfia sorsáról egyelőre semmit sem tudunk. Ennek kapcsán felkértem dr. Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar urat, az Egyiptomi Tudományos Akadémia főmunkatársát, folytasson vizsgálatot e tárgyban. A professzor úr az eredményt sokkolónak minősítette, de arab nyelvű tanulmánya ³⁵ magyarra fordításának megjelenéséig a részletek nem nyilvánosak.

Jelen tanulmánynak nem volt célja Puskás Tivadar életútjának ismertetése, így csak azok a részletek kerültek bele, melyek a téma végett fontosak. Annál inkább hivatott Puskás Májuska avagy Djavidan Hanum (10. kép) származását bizonyítani, valamint megmutatni a téves gróf Török Marianna megnevezés okát és eredetét. Sok életrajzi adatot tartalmaz, ennek ellenére kérem, ne tekintsék annak.